A vásár ezúttal régiók és nem ízek alapján csoportosítja a manufaktúrákat, tizenegy tájegységet mutatva be, a Dél-Alföldtől a Felvidékig. 'A magyar termék nem tömegcikk, hanem speciális igényeket kielégítő áru' – mondta az esemény megnyitóján Kardeván Endre, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.

Komoly médiaérdeklődés, ám viszonylag gyér forgalom mellett nyitott meg pénteken a III. Kézműves Magyar Ízek Vására, ahol ezúttal 125 kiskereskedő kínálja portékáját, egészen vasárnapig. Az érdeklődőket már a bejáratnál takaros bükki és tokaji sajtkorongok, kézi gyártású bonbonok fogadják – a kapuval szemben pedig jókora térkép mutatja, melyik magyarországi és határon túli régióból érkeztek a kiállítás részvevői.

Nem a tömegeké

A Millenáris Fogadó B-pavilonjában berendezett piacot Kardeván Endre adta át 'Az élelmiszer nem csak létszükséglet, de közösségi élmények alapja is: összeköt minket, alkalmat ad az együttlétre. Szerencsére egyre jellemzőbb tendencia az is, hogy megválogatjuk, mit eszünk – tudatosan keressük a minőségi és magyar árut, a laktató és egészséges élelmiszereket.'– fogalmazott Karedván, hangsúlyozva, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium elkötelezett a minőségi élelmiszergyártás mellett.Az államtitkár szerint ma már az is egyértelmű, hogy a magyar termék nem tömegcikk, hanem speciális igényeket kielégítő áru. A minőséget itthon a 'kiváló magyar élelmiszertermék'- címke, külföldön pedig az oltalom alatt álló eredetmegjelölés garantálja – emlékeztetett Kardeván Endre, aki szerint a szegedi paprika vagy a gyulai páros kolbász hírneve bizonyítja, hogy a kézműves magyar áru nemzetközi színtéren is sikeres lehet.

Vásárfia

Papp Krisztián, a Kézműves Magyar Ízek Vásárának főszervezője a program történetét elevenítette fel beszédében: mint emlékeztetett rá, 100 standdal kezdték meg a vásárt három évvel ezelőtt, s ma már 200-an jelentkeztek, hogy részt vennének a vásáron – helyhiány miatt azonban 'csak' 125 kereskedőnek jutott hely. 'Jövőre nagyobb területet keresünk a vásárnak, lehetséges, hogy szabad ég alatt rendezzük meg'– szabadkozott Papp. A vásár sikerét szerinte az is mutatja, hogy már képes fenntartani magát, a látogatók pedig teljes egészében levásárolhatják a belépőjegyet, amire az induláskor még nem volt lehetőség. Az áruk minőségére – a fogyasztóvédelem támogatása és jelenléte mellett – a kóstolás is garancia, hiszen a vevők mindenből kérhetnek egy falatot vagy kortyot, s tudni fogják, mit is vásárolnak. A magyarországi tájegységek mellett Kárpátalja, Erdély és Felvidék is képviselteti magát a vásáron, ám Papp Krisztán hangsúlyozta, hogy kizárólag magyar kézműves termékeket fogadtak el. Papp a kulináris kínálat mellett a zeneit is bemutatta – pénteken a Balkán Fanatikz, szombaton a Borravaló, vasárnap délután pedig az Alma együttes játszik a vásár nagyszínpadán, hogy a kicsik se unatkozzanak.

Inkább csak nézelődnek

Hírügynökségünk volt rá, hogyan látják a kereskedők a vásárt, mennyire térül meg számukra a részvétel. 'A többség csak nézelődik, kevesen vesznek is valamit' – mondta el egy sajtárus, hozzátéve, hogy ez számukra inkább reklám, nem ettől várnak komolyabb bevételt. A válságra panaszkodott egy pálinkakereskedő is: a forgalom érezhetően megcsappant az utóbbi időben, kevesebben engedhetik meg maguknak a minőséget. Mellettünk éppen a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) emberei ellenőriztek egy standot – beszélgetőtársunk szerint ez gyakori látvány a vásár idején, s minden apró részlet fontos lehet. 'Már azért büntetés járhat, ha valaki nem három, hanem csak két és fél nappal a vásár kezdete előtt jelentkezik be' – mesélte a nyilatkozó, hozzátéve, hogy aki eljön akár a határon túlról is, az már biztosan nem akar itt trükközni.

Bár a vásár vasárnap véget ér, az üzlet nem áll meg: a magyar piactér márkabolt formájában üzemel tovább a hétköznapokban: 65 kereskedő 800 termékét forgalmazzák nagykereskedelmi mennyiségben, de az alkalmi vásárlót is szívesen fogadják.

Koncz Tamás
OrientPress Hírügynökség
Kép: OrientPress Hírügynökség / archívum