A tulajdonos családja házuk felújítása közben az 1960-as évek elején számos őskori fém- és kerámia emléket talált. Egy tárgyat, egy nagyméretű bronz fibulát (azaz díszített, a ruha összefogására szolgáló tűt) a család évtizedeken át megőrzött. Ezt ajánlotta fel a december 23-án délután a múzeum vezetőjénél megjelent beszolgáltató, aki azzal a feltétellel adományozta azt a helyi közgyűjteménynek, hogy az továbbra is és végleg Dombóváron maradjon.

A régészeti szakirodalomban csónakfibulának nevezett viseleti tárgy nevét kengyelének sajátos formájú kiképzéséről kapta. Ezek a jellegzetes formájú, általában gazdagon díszített kapcsolótűk a kora vaskorban feltehetően az itáliai divat ösztönzésére terjedtek el, s hamarosan a helyi műhelyeik is másolni kezdték. A dombóvárihoz hasonló példányok a világhírű ausztriai Hallstatt temetőjének gazdag sírjaiból és a Dunántúl több lelőhelyéről is ismertek. A mintegy 2700 éve valószínűleg a Kapos folyó mentén viaszveszejtéses technológiával öntött tárgy gyönyörű példa a korszak széleskörű kapcsolatrendszerére, egyben jól mutatja a kora vaskori fémművesség fejlettségét is. A nagylelkű adományozó segítségével a csónakfibula tudományos feldolgozása során Dombóvár története újabb, különösen izgalmas időszakába nyerhetünk bepillantást.

forrás: Kriston Vízi József dr., Dombóvár - e-mail: muzeum.dombovar@gmail.com
fotó: archívum