A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az Országgyűlésben az új államfő megválasztásán és beiktatásán, hanem Tatán, az 1956-os forradalom vértanúinak emléktáblájánál helyeztek el koszorút, megemlékezve a tatai sortűz áldozatairól.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője az eseményről a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy Magyarországon egészen a Tisza-kormány hatalomra kerüléséig volt két fontos konszenzus: egyrészt, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, másrészt, hogy a modern Magyarország 1956 forradalmának szellemi örököse.

A Tisza Párt hatalomra kerülésével mindkét konszenzus megdőlt - hangsúlyozta a frakcióvezető hozzátéve, hogy Baka Andrást nem tekintik köztársasági elnöküknek.

Rétvári Bence szintén a Facebookra feltöltött videójában úgy fogalmazott: Baka András nem méltó Magyarország köztársasági elnökének, mert nem testesíti meg a nemzet egységét az, aki

"nem a forradalmárok mellett döntött Strasbourgban".

A politikus által említett strasbourgi döntéshez a Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-ai ítélete nyomán indult jogi eljárás "vezetett". A bíróság ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében. A tényállás szerint 1956. október 26-án Korbely János százados mintegy 15, géppisztollyal, golyószóróval, kézigránátokkal felfegyverkezett tiszt élén a tatai járási rendőrkapitánysághoz ment, hogy a felkelőktől visszafoglalja az épületet, ott tüzet vezényelt, és maga is lőtt, ennek következtében három ember meghalt, három megsebesült.

Korbely János tettét 2001-ben a Legfelsőbb Bíróság több emberen szándékos emberöléssel megvalósított, emberiesség elleni bűntettnek minősítette, és ennek alapján szabta ki az ítéletét.

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elé került ügyben a bírák - köztük Baka András, aki akkor a testület magyar tagja volt -, azt vizsgálták, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, avagy "csupán" emberölés volt, ami akkorra elévült, és ezért nem büntethető. Ennek megítélésekor főként azt vizsgálták, hogy a lelőtt felkelők egyike, Kaszás Tamás a konkrét helyzetben olyan személynek minősíthető-e, aki előzőleg már "letette a fegyvert" - ebben az esetben ugyanis az ő lelövése már nem egyszerű emberölésnek, hanem emberiesség elleni, el nem évülő bűncselekménynek minősül. A strasbourgi bíróság nem találta bizonyíthatónak, hogy Kaszás azért nyúlt a pisztolyához, mert át akarta azt adni.

A strasbourgi bíróság 2008. szeptember 19-én kihirdetett ítéletében Korbely Jánosnak adott igazat, és kimondta: nem valósult meg az emberiesség elleni bűntett, a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben kihirdetett elmarasztaló ítélete ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezségokmánya 7. cikkének, amely szerint bűncselekmény hiányában büntetést sem szabad kiszabni. A strasbourgi bíróság 11 szavazattal 6 ellenében hozta meg döntését, és Baka András a többséggel szavazott.