Elesett katonák, málenkij robotban meghaltak, vagy a civil lakosság köréből kikerülő elhunytak emlékét idézték. A Himnusz elhangzása után Wolf János, az evangélikus gyülekezet felügyelője imádkozott a meghaltak lelki üdvéért.
Az ima után a résztvevők elhelyezték az emlékezés mécseseit az emléktábla alá. Majd először Kaposszekcső Község Önkormányzatának nevében helyezte el a község koszorúját Csapó Gyuláné polgármester képviselőtársaival, majd a Nemzetiségi Önkormányzat koszorúztak.
A lakosság soraiból is tettek néhányan virágot, koszorút az emlékműhöz. Mindezek után a nemzetiségi önkormányzat tagjai és meghívott vendégeik idézték versekkel, zenével a háború borzalmait.

November 1-én a temetői ravatalozónál Szabó Oszkár plébános és Szabó Szilárd evangélikus lelkész imádkozott az elhunytak emlékére. Az összegyűlteknek vigaszt nyújtottak az egyházak képviselői: van élet a halál után is, nem kell megijedni senkinek. Igaz, hogy ott még nem jártunk, de aki hívő lélekkel él, annak nincs félnivalója: halála után az Úr színe elé kerül és ott egy szebb, boldogabb élet veszi kezdetét.