Hírek
2012. Március 17. 08:00, szombat |
Helyi
Forrás: helyi híreink szerkesztője
Az első 48-as kormány tagjai és kőalakjaik elevenedtek meg

A március 15-i ünnepnapon nyitva tartott a 148 nap 1848-ból címet viselő tárlat a szigeterdei lakótoronyban. A látogatókat interjúalanyunk, Szabó Gábor egyetemi hallgató avatta be a Kossuth-szoborcsoport történetébe.
A 2008 szeptemberében megnyitott, időszakosan látogatható tárlat az első felelős magyar kormányt, annak tagjait, a Parlament elől Dombóvárra került szobraikat és megformázójukat, Horvay Jánost mutatja be. Az idei március 15-i megemlékezést újabb nyitva tartás kísérte dr. Kriston Vízi József múzeumigazgató tárlatvezetésével.
A kora középkori alapokon újjáépített lakótorony legfelső szintjére felmászó hírszerkesztőnket érdeklődő, nézegető, nosztalgiázó felnőttek és gyermekeik, unokáik látványa fogadta.
Egy korabeli hadisátornál figyelő tekintetek, kitárt fülek szegeződtek egy diákat kivetítő és azokról lelkesen előadó fiatalemberre. Mikor az előadása végeztével el tudta rabolni, munkatársunk összeismerkedett és elbeszélgetett Szabó Gáborral.
Melyik egyetemre jársz és pontosan milyen szakra?
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara mesterképzésének első évfolyamos hallgatója vagyok, a szakjaim: történelem, valamint hon- és népismeret.
Hol jártál középiskolába? Miért választottad ezt a tudományterületet a továbbtanuláskor?
Újdombóvári vagyok, és az Illyés Gyula Gimnáziumban osztályfőnököm, Erdélyi Tamás tanár úr szárnyai alatt tanulva döntöttem a történelem mellett.
Mi indított arra, hogy egyetemistaként a Kossuth-szoborcsoport történetével foglalkozz?
Az egyik tavalyi egyetemi kurzusom feladata az volt, hogy mutassunk be egy olyan lokális teret, amely fontos szerepet játszik a település életében. Akkor még nem tudtam, hogy a téma ennyire aktuális lesz a Kossuth tér átszabását célzó törvénytervezet és az Ismerős művek elfeledett alkotója című könyv megjelenésével. Ilyen szempontból szerencsém is volt.
Hogyan kezdtél neki a kutatásnak?
Felvettem a kapcsolatot dr. Kriston Vízi Józseffel, aki az első találkozásunkkor a tavaly megjelent „Ismerős művek”-et ajánlotta a figyelmembe. Az egyetemen kaptam hozzá Gerő Andrásnak a Kossuth tér történetét feldolgozó könyvét, és merítettem Pótó János munkáiból is. Ezek felhasználásával készült el akkor a mostani prezentációm alapja, amelyet később formáltam és kiegészítettem.
Tanulmányaid végeztével mivel szeretnél foglalkozni?
A mesterképzés - még két egyetemi félév és tanítási gyakorlat - végén tanárként végzek majd. Szívesen gyakorolnám a hivatást, de kedvem lenne a kutatáshoz is. A hon- és népismeret szempontjából érdemes lenne tovább kutatni például a Kossuth-szoborcsoport sorsát. Lenne mit vizsgálódni, miként alakult a politikai háttér. A Kossuth-kultusszal pedig külön is megérné foglalkozni. A történelmen belül viszont nem ez korszak a kedvencem, hanem a török kor. Igazság szerint komolyabban ezt szeretném kutatni, a Kossuth-szoborcsoport történetére csak hobbiként tekintek. Ami a török hódoltság korát illeti, helyi témaként érdemes lenne feltárni például Dombóvár akkori szerepét.
A hon- és népismeret hogyan viszonyul a történelemhez?
Kapcsolódnak és kiegészítik egymást. Míg az előbbi főként a lokális történésekkel foglalkozik, történészek és jelentős számban néprajzosok oktatják az egyetemen, az utóbbi a legalább országos jelentőségű történéseket vizsgálja, és az oktatói mind történészek. Megy is köztük a „vita”, hogy a helyi eseményekből vezethetők le a globális történések, vagy éppen fordítva. Tulajdonképpen mindkettő oldalnak igaza van. A helytörténetben is általában a jelentős történelmi események jelentik a fordulópontot, legfeljebb némi időbeli eltéréssel.
Eleget tettél már korábban is a mostanihoz hasonló felkéréseknek? Nyitott vagy ilyenekre ezután is?
Ez az előadás az első ilyen jellegű kiállásom. Tapasztalatszerzésnek kitűnő volt. Nem zárkózok el egyébként további előadás-felkérések elől, természetesen amennyiben össze tudom egyeztetni őket az egyetemi elfoglaltságaimmal.
Köszönöm az interjút és további sok sikert kívánok.
Cserveni Gábor
A Szabó Gábor előadásáról készült fotókért és a prezentáció diáiért kattintson ide.
A lenti fotóra klikkelve nyithatja meg a kiállítás képgalériáját.
Kapcsolódó galéria
Ezek érdekelhetnek még
2025. Augusztus 15. 10:10, péntek | Helyi
A hónap műtárgya – Fekete István Múzeum
Augusztus hónap műtárgyának Ambrus Sándor (1959-2008) néhai dombóvári szobrász, grafikus, Fekete Istvánról készített nagyméretű képét választotta a múzeum.
2025. Augusztus 14. 08:26, csütörtök | Helyi
Forgalmirend-változás lesz augusztus 19–20-án Dombóváron
Az augusztus 19–20-ára tervezett rendezvények miatt több helyen útlezárásra és forgalmirend-változásra kell számítani Dombóvár-Kertváros városrészen.
2025. Augusztus 11. 15:13, hétfő | Helyi
Termőre fordult a göllei kertészmérnök által nemesített szőlő
A Gölle könnyei szőlőfajtát a Budapesten élő, 1933-ban Göllében született Dr. Sipos Lajos gépész- és kertészmérnök, nemesítő állította elő, aki a dombóvári gimnáziumban érettségizett 1951-ben.
2025. Augusztus 11. 10:08, hétfő | Helyi
Már lehet szavazni, hogy melyik dombóvári szervezet kapja a támogatást
Augusztus 20-tól egy teljes éven át minden eladott „Dombóvár Kenyere” után 20 Ft gyűlik egy helyi civil szervezet számára, de hogy melyik szervezet kapja, azt Önök dönthetik el.