A Heves megyei városban minden második álláskereső nemet mondott az önkormányzat ajánlatára, a polgármester szerint ők a segélytől is elesnek. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat beperelné a városvezetőt.

Gyomlálnak és játszótereket takarítanak a közmunkások Hatvanban. A Heves megyei városban havonta ötmillió forintot költenek segélyre: 450-en kapnak támogatást az önkormányzattól. A regisztrált munkanélkülieknek a pénzért júliustól közmunkát kell vállalniuk. Aki a felajánlott feladatot visszautasítja, az nem kaphat segélyt.

A behívottak többsége visszautasította a közmunkát. A település polgármestere azt mondja: sokan nem is válaszoltak a munkaügyi központ levelére. Mások orvosi igazolást hoztak arról, hogy nem tudnak dolgozni.

Szabó Zsolt elmondta: öt ember nem volt alkalmas munkavégzésre, a többiek alkalmasak voltak. Valaki bevallotta, hogy dolgozik, valaki mondta, hogy ő inkább lemond a segélyről, de nem csinálja ezt a munkát. Mint fogalmazott: „Azt éreztem, hogy inkább nem akartak dolgozni ezek az emberek.”

Pedig a napi hatórás közmunkával a segély dupláját lehet megkeresni. A dolgozók azt mondják, szeretnék, ha a program hosszabb távon is megmaradna. Többen azért vállalták a közmunkát, mert nincs más munkalehetőség a környéken.

A helyi kisebbségi önkormányzat egyik képviselője be akarja perelni a polgármestert, szerinte Szabó Zsolt a rossz hírüket kelti. Baranyi Lajos arra biztatja a helyi romákat, hogy ne vállalják a felajánlott közmunkát. Úgy fogalmazott: ebből nem lehet megélni, és a kínált munka „nem ér semmit”.

Az egyik júliusban elfogadott sarkalatos törvény több ponton is szigorította a támogatási rendszert. Az álláskeresési járadék 270 helyett legfeljebb 90 napig jár majd. Ha valaki nem tartja rendben a házát vagy a kertjét, az önkormányzat megtagadhatja tőle a segélyt. A törvény több rendelkezése csak szeptemberben lép hatályba. (pr)

hírTV