Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében.

A Global Biogeochemical Cycles című tudományos lapban bemutatott tanulmányuk szerint ha ezt az információt is beleveszik az évszázad további részére várható magas légköri szén-dioxidszinttel operáló globális klímamodellekbe, akkor a növények által végzett globális szén-dioxid-csökkentés veszít eredményességéből.

Méréseik szerint ennek hatására évente mintegy 5,8 petagrammnyi, vagyis 6,39 milliárd tonnányi szén-dioxid maradhat a légkörben. Ez a mennyiség megközelíti azt a mennyiséget, mely egy év alatt az ember által generált fosszilis üzemanyag-kibocsátással a légkörbe kerül: 8 petagrammot, azaz 8,8 milliárd tonnát - ismerteti a tanulmányt a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál

"A növények rugalmasak és reagálnak a különböző környezeti feltételekhez. De mostanáig senki sem próbálta mennyiségileg meghatározni, hogyan változtatja meg az ilyen fajta reakció a növények hatását a bolygóra" - mondta Abigail Swann, a Washingtoni Egyetem légkörkutatója és biológusa.

A tudósok nem tudják, miért vastagszik meg a növények levele a szén-dioxidszint légköri emelkedésével, de a reakciót számtalan különböző fajnál dokumentálták - fáknál és fűterményeknél, például búzánál, rizsnél és burgonyánál is.

A levél harmadával is megvastagodhat, ami megváltoztatja a felszíne arányát a tömeghez és megváltoztatja a növény aktivitását - a fotoszintézist, a gázcserét, a párologtató hűtést és a cukorraktározást.

A növények döntő befolyásolói környezetüknek. Nélkülük a Föld légkörében nem lenne elég oxigén a lélegzéshez.